Johannes Amos Comenius néven ismeri a világ.
Comenius (Jan Amos Komenský).
Johann Amos Comenius, Comenius Ámos János.
Családi neve azonban – az újabb kutatások szerint – Szeges.

 

Született Magyarbródon, 1592. márc. 28. Elhunyt Amszterdamban, 1670. nov. 15-én. Élt 78 évet.

Pedagógus és író. A csehmorva testvérek felekezetének híve és utolsó püspöke.

Mozgalmas vándorélete során hosszabb időt töltött Lengyelországban Lesnóban.

Megfordult Angliában, Poroszországban.

 

Lorántffy Zsuzsanna hívására 1650-től 1654-ig a sárospataki iskola tanára és ujjászervezője.

Itt írta a szemléltető oktatás úttörő kézikönyvét, az Orbis sensualium pictust (A látható világ képekben) és a nyolc iskolai drámát tartalmazó Schola Ludust.

A magyar iskolaügy bírálatával és reformjával foglalkozik De cultura ingeniorum című pataki beköszöntő beszédében, s a Gentis Felicitas és az Illustris Patakinae Scholae Idea című írásaiban is.

Sárospatakon dolgozta ki a hétosztályú iskola (Schola pansophica) tervét is, amelyben kora legáltalánosabb ismereteit kívánta tanítani.

1654-ben visszatért Lesnóba, majd annak elpusztítása (1656) után Amszterdamba menekült. Ott élt még 16 évet. Életét, munkásságát összegző írásában magyarnak vallja magát.

A tudományos pedagógia, az oktatási munka megszervezésére vonatkozó nézeteivel (tanítási év, tanítási óra, osztályrendszer stb.) az iskolai oktatás mai szervezetének megalapozója.

Az általános, mindenkire kiterjedő népoktatás nagy úttörője volt.

Munkásságának alapvető gondolata a panszófia, a természetről és az emberről szerzett tudományos ismeretek enciklopédiája.

Az enciklopédizmus gondolatát az iskolai nevelés sokoldalúságának megvalósításával pedagógiai téren is alkalmazta.

Magyarországon megjelent főbb művei:

• Januae Linguae Latinae Vestibulum … (Varadini, 1643);
• Eruditionis scholasticae (Pars I. Leutschoviae, 1657;
• Pars II. Patakini 1652);
• Orbis sensualium pictus (Bilinguis: Coronae, 1675;
• trilinguis: Leutschoviae, 1685;
• quadrilinguis: Leutschoviae, 1685).

 

Újabb magyarra fordításai:

• Nagy oktatástan (ford. Geréb György, Bp.; 1953);
• A látható világ (ford. Geréb György, Bp., 1959);
• A világ útvesztője (ford. Dobossy László, Komor Ilona tanulmányaival Bp., 1961);
• Comenius Magyarországon (Sárospatakon írt műveiből szerk. Kovács Endre. Bp., 1961). – Irod. Dezső Lajos: C. A. J. Magyarországon 1650-1654. (Sárospatak, 1883);
• Bán Imre: Comenius és a magyar irodalom (Irod. Tört., 1950);
• Bakos József: A magyar Komensky-irodalom (Sárospatak, 1957) Ped. Szle emlékszáma (1958. 20. sz.);
• Geréb György: Válogatott bibliográfia Comenius munkásságának tanulmányozásához (Szeged, 1959);
• Kardos Tibor: Die Bedeutung der in Patak verbrachten Jahre für die humanistische Pedagogik Comenius (Bp., 1960).

 

Panszofia:

Filozófiai-tudományelméleti koncepció, Comenius munkásságát meghatározó elmélet.

A panszofia a világot a maga teljességében megragadó ismeretrendszer, amely az embert hozzásegíti ahhoz, hogy megtalálja helyét a világban.

Azért van szükség a panszofiara, mint a dolgok egyetemes összefüggéseinek tudományára, hogy az ember megismerje a dolgok örök és megszakítatlan láncolatát.

A panszofia ugyanis egyetlen átfogó tekintettel nyújtja az értelem számára az összest, amely a világon található.

Comenius szerint ezért az életkortól és a társadalmi helyzettől függően mindent meg kell tanulnia az embernek, azaz a tudása foglalja magában a világról való ismeretek összefüggő rendszerét!

A panszofikus iskola olyan intézmény, amelyben a gyermek már a legalsó szinten elemi módon megismerkedik a világ leglényegesebb összetevőivel, elsajátítja a panszofia alapvető ismeret-kereteit, s ezt bővíti egyre gazdagabbá a felsőbb osztályokban.

Ha minden ember a társadalmi helyzetének megfelelő terjedelemben ily módon az ismeretek rendszeres és összefüggő teljességének a birtokába jut, akkor létrejön Comenius szerint a tökéletes társadalom. Hiszen ha az ember megismeri a világot és benne saját magát, akkor helyesen, azaz felismert rendeltetésének megfelelően fog cselekedni élete minden helyzetében, adott társadalmi szintjének megfelelően.

Comeniusnak lehetősége nyílt arra, hogy e nézeteit kifejthesse
Londonban az angol parlament előtt,
majd Stockholmban, Oxenstierna svéd kancellárnak is.
Koncepciójával azonban érdemben egyik helyen sem foglalkoztak.

Megdobban a magyar szív…
Hírrészlet Sárospatak Város hivatalos honlapjáról:

Emléktáblát avatottak Sárospatakon

2011. április 17-én Comenius emléktáblát avattak Sárospatakon, az éppen 480. tanévében járó Református Kollégium udvarán. Sárospatakon eddig is volt Comenius emléktábla, dombormű és szobor is, ez mégis nagy jelentőségű, mert azon a helyen látható, ahol a nagy pedagógus 4 évig tevékenykedett, de főként azért, mert ez az első, amely egyértelműen utal a mester magyar származására, születési neve – Szeges János – feltüntetésével. Az emléktáblát Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke és Bálint Béla iskolaigazgató leplezték le…
Végh Balázs közigazgató köszöntő szavaiból kiderült, hogy a befogadó intézmény büszkén vállalja a Comenius magyarságát hirdető emléktáblát, amit a Magyarok Világszövetsége ifj. Mladonyiczky Béla szobrászművésszel készíttetett…

Öröm és megtiszteltetés, hogy ez a tábla a Református Kollégium falán kerül elhelyezésre, mert Comenius ide, erre a földre jött, ezek között a falak között élt és dolgozott, így bátran mondhatjuk, hogy a tábla a legjobb helyre került. Sárospatakon utca van elnevezve Comeniusról, viseli nevét intézmény, szervezet, alapítvány, s ezen túl ez a tábla is. Álljon itt emlékül Comeniusnak – Szeges Jánosnak – a nagy pedagógusnak!

Hálás köszönetet mondok Sárospatak Városának és a Sárospataki Református Kollégium vezetőinek, hogy befogadták ezt az emléktáblát – mondta Patrubány Miklós a tábla leleplezését követően…
Lehet, hogy az Úr akarata teljesült ezzel, hogy a tábla oda került – és vele Comenius Ámos János, született Szeges János lelke – ahol leginkább otthon van, Magyarországon és Sárospatakon, a Református Kollégium udvarán, ahol élete egyik gyönyörű szakaszát töltötte és a legjelentősebb műveit megírta.
Szeretném leszögezni, hogy mi nem kívánjuk valamilyen nemzeti túlbuzgásból kisajátítani Comeniust, hiszen ő árva gyermekként a cseh-morva testvériség közösségében nőtt, gyarapodott, annak lett a püspöke, őt méltán tekinti Morvaország nagy morvának, és ezt mi nem akarjuk elvitatni. De méltatlan lenne Comeniushoz és az igazsághoz, ha mi magyarokként továbbra is kitagadnánk őt.
Az az ember, aki a keresztségben a Szeges János nevet viseli, és aki az 1968-ban megtalált, saját kézzel írott végrendelete tanulsága szerint halála előtt szintén, arról talán az utókor is megemlékezhet Szeges Jánosként. Hiszen az elmúlás pillanatára gondolva saját kezűleg áthúzta a Comenius nevet az aláírásban – még kis se írta, csak az első két betűjét, majd keresztülhúzta – és aláírta a Szeges nevet. Tehát, aki születésében Szeges János és holtában is Szeges János, arról talán az utókor is megemlékezhet Szeges Jánosként.

Különleges magyar tragédiának tartjuk, hogy annak ellenére, hogy immár több mint négy évtizede ez a tény közismertté vált a tudományos körökben – hiszen egy Norvégiába szakadt cseh kutató, M. Blekästad megtalálta a saját kézzel írott végrendeletet – nem tudatosult a magyar közéletben, nem része a magyar kulturális örökségnek…

Mától kezdve ne történjen Comenius nevének említése a magyar nyilvánosságban anélkül, hogy oda nem tennénk, „született: Szeges”! Azt hiszem, ezzel nem igazságtalanságot, nem magunk felé hajlást, hanem méltányosságot gyakorolunk Isten és ember színe előtt és Johannes Amos Comenius, született Szeges János emlékezete előtt. Köszönjük Önöknek, hogy visszafogadták Comeniust, született Szeges Jánost!

Aros János polgármester dr.Komáromi Éva jegyzővel elsőként helyezte el a tábla előtt az Önkormányzat koszorúját, amiről az avatóünnepség utáni sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, hogy Sárospatak valamennyi lakója nevében tett…

Sárospatak, már a bizonyító erejű, saját kézzel írott végrendelet megtalálása előtt, eddig is tudta ezt, és ma is büszke Comenius magyar származására. Sárospatak valamennyi lakója nevében köszönöm a Magyarok Világszövetségének, hogy az emléktáblát elkészítették és itt helyezték el. Ne szégyelljük, hogy Comenius magyar származású volt, sőt, legyünk rá büszkék – más település is ezt tenné Európa-szerte.
Köszönet ezért Patrubány elnök úrnak és Bálint Béla igazgató úrnak, köszönet a Református Kollégium valamennyi vezetőjének.

A táblát a történelmi egyházak részéről id.Virágh Sándor református lelkész és Telenkó Miklós görög katolikus parókus szentelték meg, a világhírű tanító és író méltatása mellett.
A jelenlévők a sajtótájékoztatón sok érdekes és fontos információt kaphattak Comeniusról és a Comenius-kutatásról Dr.Földi Ferenctől, a Magyar Comenius Társaság elnökétől, Dr. Dienes Dénes gyűjteményi igazgatótól és Dobay Béla ny. középiskolai tanártól, aki saját kutatásairól számolt be.

Az ünnepi alkalmat a 8KOR Színház szavalatai és éneke tette még magasztosabbá.

Nem tudhatom, hogy az életmű tudós kutatói a tájékoztatón miről számoltak be konkrétan, de gyanús, hogy Comenius-Szeges működésének egy elég fontos vonatkozásáról nemigen eshetett szó, mert az nem jelenik meg e hírben sem. Ez kicsit sem meglepő, hiszen teljes összhangban van a magyar származású Nagy Ember életrajzainak, méltatásainak szokott „szemérmességével”.